Kedves Író!

1. A páros és a csapat beépítése
Bevallom, nem vagyok nagy SLASH-olvasó, éppen ezért félve kezdtem neki a történetednek. De miután megnyitottam, még vacsorázni se tudtam elmenni, annyira lekötött. :)
A páros számomra tökéletes volt. Kissé fluffnak éreztem ugyan, hogy Harry hosszú éveken keresztül játssza a hős szerelmest, aki rendíthetetlenül várja szerelmét, a suliban meg csak távolról csodálja őt, de üsse kavics! Még ez is szépen jött ki: elhittem, de teljesen. :)
A csapatot meg nem igazán lehet elszúrni, ezt a hibát te sem követted el: a szereplők felnőttesebbek voltak, ahogy ennek lennie kellett. :)
Öt-öt pont.

2. A kulcsok beépítése
Na ezzel már annyira nem értettem egyet, Csikócsőr például hol jutott bárminemű szerephez? Még csak meg sem jelent a szerencsétlen. :( Legalábbis számomra az, hogy Molly szimplán lerajzolja... nos, ez nem beépítése a kulcsnak...
A varázsige-kulcsnak sem volt különösebb szerepe, csupán díszítőelemként szolgált a történet során. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de erre sem tudok valami fényes pontszámot adni.
Csikócsőr egy pontot ér, a lábtáncoltatás pedig hármat.

3. A cselekmény és a háttér megteremtése
Az ötlet, hogy Zach-et Kaliforniában íróként dolgoztatod, elsőre meglepett, de így visszagondolva kifejezetten ügyes húzás volt mugli munkát adni neki. (Mondjuk az a parton mobilozok kicsit fura volt nekem, szerintem nem igazán illett a képbe...) Mint azt már fentebb is írtam, furcsa volt számomra, hogy Harry ennyi éven keresztül töretlenül szereti a fiút - még úgy is, hogy az több száz kilométerre van tőle, és effektíve nem is tudja, hogy mi a helyzet.
A cselekmény, hogy minden egyes momentummal közelebb hoztad egymáshoz a két férfit, elnyerte a tetszésem, bár időnként olyan érzésem volt, mintha a főszál Molly és Zach lenne, nem pedig a tényleges Zarry (na de jól néz ki... ^^). Bár így visszagondolva ez sem tűnik akkora tragédiának.
Harry lakás-kopizása kifejezetten megmosolyogtatott. A kis szerelmetes galambocska... :))
Kilenc pont.

4. Stílus és helyesírás
Ezt egyszerűen imádtam. A Cormac/Hermione Post Roxfortnál mondtam ugyanezt: fogalmam sincs, hogy ki vagy, de marhára bírom ezt a "csöndben szenvedő feeling" típusú írásmódod. :) A karaktereket jól megformáltad, én még Harryre azt se mondanám, hogy annyira OOC lett - simán kinézem belőle. :)
Egy-két elenyésző hibát találtam, de hát istenem... túl fogom élni.
Külön kiemelném Zach vívódását, miszerint "most akkor meleg vagyok-e vagy sem". Ez valami iszonyatosan jó volt. :)
Kilenc pont.

5. Összességében
Remek olvasmányélményt szereztél nekem, ezért örök hála neked. :) (Lehet, még néhány ilyen írás, és én is SLASH-rajongó leszek...) (Mondjuk ez nem valószínű. Igaz, hogy nagy melegbarát vagyok, de olvasni róluk, az egy más kategória.) Iszonyatosan tetszett, az első hatos közül az egyik legjobb! :)
Egyszóval szeretnék gratulálni. Alapvetően szeretek turkálni a történetekben, mindig hibát keresek, de amit ebben találtam, azt ide mind le is írtam, szóval legyél büszke magadra! :)
Tíz pontot adok.

LanRain, KK (a Merengő fórumán megtalálsz minket)

Kedves Író!

1. A páros és a csapat beépítése

A csapatba nem lehet belekötni, természetesen öt pont.:)
Én ezt a párost vártam a legjobban, és nem kellett csalódnom... Minden tekintetben megfelelt az "előírásoknak", így számomra ez is öt pont. Tehát összesen 10.

2. A kulcsok beépítése

A kulcsok kicsit sántikálnak. Egyik sem volt különösebben hangsúlyos, bár a varázsige-kulcs még nagyjából meg is állta a helyét... Én Csikócsőrre 2, a Tarantellagrára 4 pontot adok, tehát összesen 6 pont.

3. A cselekmény és a háttér megteremtése

Őszintén szólva nem rajongok az AU történetekért, de a tiéddel minden rendben volt. Bár számomra kicsit fura, hogy valaki önként "elfordul" a varázsvilágtól, de nem volt hiteltelen egyáltalán. Harry ugyan egy nagyon-nagyon picit OOC volt a számomra (erre nagyon háklis vagyok:D), de figyelmeztetésben ki volt rakva, szóval ezzel sincs semmi gond.:) Ez nálam 10 pont.

4. Stílus és helyesírás

A stílusod nagyon tetszett, nem vetted túl komolyra a figurát, a történetedet jó volt olvasni.:) Ez nálam 5 pont. A helyesírással sem voltak különösebben problémák, bár egy-két helyen találkoztam bakival, de ez sem volt számottevő, úgyhogy nem gondolom, hogy pontlevonás járna érte.:) Erre is 10 pontot adok.:)

5. Összességében

Élveztem, jó volt olvasni, kellemes perceket szereztél nekem.:) Egyedül a kulcsok bizonyos mértékű hiányát tudom felhozni hibának, azzal nem voltam kibékülve. Összességében 9 pont nálam a történeted.

Köszönöm, hogy olvashattam, csak így tovább!

Taranis
Bíró

Kedves Író!

Páros és csapat beépítése:
A csapatodnak egyértelműen megfeleltél, s a párost is egyedi megoldással hoztad össze. :)

Kulcsok beépítése:
Sajnos egyik sem játszott különösebben fontos szerepet a cselekmény szempontjából. :( Pedig szerintem Csikócsőr például simán megjelenhetett volna tényleges szereplőként is, ha már a varázslatodra nem tudtál építkezni...

Cselekmény és háttér:
Szépen kifejtettél mindent, fokozatosan bontakozott ki a lényeg. Tetszett Zach munkája, az, hogy elfordult a varázsvilágtól, és ahogy a Mollyval való kapcsolata elmélyült. A szerelmi szál alakulását is imádtam, Zach kételkedését a saját érzelmeiben, és még Harry ehm… hát, kissé nyálasan romantikus vallomásait is. ^^’’ Itt kell megjegyeznem viszont, hogy szerintem a háttérbe szoríthattad volna a kislányt, hogy nagyobb hangsúlyt fektethess a fiúkra...

Stílus és helyesírás:
Alapvetően nem szeretem az E/1-ben írt sztorikat, de olyannyira könnyedén és frappánsan fogalmaztad meg a mondanivalódat, hogy erről az "aggályomról" szinte el is feledkeztem olvasás közben. :D A helyesírásoddal sincs komoly gond, csupán egy-két vesszőhibát szúrtam ki. :)

Összességében:
Gördülékeny, olvasmányos művet alkottál, öröm volt elveszni benne. ^^ A két negatívumot már fentebb említettem: túl sok volt Molly, és túl kevés a kulcshasználat. :(

A fentiek fényében a pontjaim:
Páros: 5
Csapat: 5
Kulcsok: 4
Cselekmény és háttér: 8
Stílus és helyesírás: 9
Összességében: 8

Köszönöm, hogy olvashattalak! :)
Puszi,
Remie, Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán!)

Kedves Író!

Az ismertetőd nem igazán fogott meg, mégis érdekelt, hogy mit hozol ki ebből az egészből. Végig vegyes érzésekkel viseltettem a történeted iránt, és most, az olvasás után sem érzek másképp.

Páros és csapat beépítése:

A csapat tökéletes volt, ahogy eddig az összes. Az eddigiek alapján bizton állíthatom, hogy ezt aztán tényleg nem lehet elrontani.
A páros érdekes volt. Egyrészt ott volt Zach, aki bár valóban OOC volt, nagyon összetett személyiség, így ez engem egyáltalán nem zavart. Másrészt pedig Harry, aki ugyan kevésbé, de szintén OOC lett. Ezt nem bántam volna, ha az életét nem Zach köré építed. A kitartása abszolút fluffos volt, és lehet, hogy én vagyok túlságosan is szkeptikus, de nekem ez nem jött be. Illetőleg az sem, hogy mivel AU történet, hiányzott, hogy valamennyire bemutasd a barátságuk kezdetét. Nekem nem volt elég, hogy a DS-sel kezdődött, hiszen egy Rowlingéval párhuzamos univerzumot hoztál létre, ahol ahelyett, hogy gyűlölték volna, megkedvelték egymást, de miért? Szóval ez az alapozás hiányzott belőle. De mivel Zach apránként ébredt rá a Harry iránt érzett vonzalmára, nem mondhatnám, hogy elkapkodtad a szerelmüket.

A csapatra öt, a párosra három és fél pontot adok. Ha nem ér a felezés, akkor hármat.

Kulcsok beépítése:

Na ez az, amiben abszolút nem jeleskedtél. A varázsigéd még csak-csak megfelelt, hiszen végül is az volt Zach első varázslata a visszatérése után. Bár a pálca nélküli varázslás nem tetszett, a Harry Potterben is csak a non-verbális van jelen, nem igazán varázsolnak pálca nélkül, de ezt csak mellékesen megjegyeztem, nem fogok érte pontot levonni. A Tarantellagra a végén is megjelent, hiszen Harry visszaadta a leckét. Különösebb jelentősége azonban nem volt, ez pedig kevés.

Csikócsőr beépítése azonban abszolút gyengére sikeredett. Még csak nem is őt, hanem egy random hippogriffről készült rajzot építettél bele, amire, miután Harry mesélt neki róla, Molly ráhúzta, hogy ő az. Bár a rajz jó ötlet (lett volna, ha konkrétan Csikócsőrt ábrázolja), de a történet szempontjából semmi jelentősége nem volt.

A varázsigére három, a mellékszereplőre egy pontot adok.

Cselekmény és háttér:

Ezzel sem voltam igazán kibékülve. A cselekmény egy percig sem kötött le. Pedig láttam, hogy nem egy összecsapott művel van dolgom, de nagyon eseménytelen volt. Kicsit az Ivan Iljics halálára emlékeztetett, nem tudom, hogy olvastad-e, de bennem mély nyomokat hagyott, és azóta sem sikerült megszeretnem az orosz realistákat. Pedig Zach és Molly karaktere kifejezetten tetszett, kidolgozott, árnyalt szereplők voltak, mégis csak úgy voltak. Túl sok volt a mindennapi esemény, és valahogy nem sikerült átélnem az általad közvetített érzelmeket. Egyedül Zach és Harry romantikus jelenetei kapcsán éreztem úgy, hogy némiképp átjött a szenvedély, de a kislány és a főhős viszonya számomra bent maradt a sorok között. Nem tudom, hogy ez miért volt, talán túl gyorsan összeszoktak, de nem éreztem át azt a meghitt szeretetet, amiről írtál. Ezért is soknak éreztem a kettesben eltöltött idejüket, a Harryvel töltötteket pedig kevésnek. Az egész történet érzésre nekem olyan volt, mint egy hosszúra nyúlt felvezetés. De végig azzal hitegettem magam, hogy a végén majd biztos lesz egy nagy durranás, és még az is elmaradt. Mármint persze, összejöttek, és azt is megtudtuk, hogy Harry milyen régóta szereti, de ezt azért végig lehetett sejteni, engem legalábbis nem ért váratlanul. Az meg, hogy Zach bűnbocsánatot nyert a temetőben, kifejezetten szép momentum volt, de semmi extra. Az előtte lévő pálcavásárlás jelentőségét pedig egyáltalán nem értettem, így azt a jelenetet abszolút feleslegesnek éreztem.

Viszont muszáj megjegyeznem, mennyire tetszett, ahogy Zach történetét megalkottad. Az kerek egész volt, egy összetett karakter, erényekkel és hibákkal, ezért is volt végig ő a kedvencem. Ha a cselekménnyel nem is, vele mindenképpen megnyertél magadnak.

Ezért úgy döntöttem, hogy erre a szempontra hat pontot adok.

Stílus és helyesírás:

A stílusod tetszett, bár jó néhány magyartalan mondatot elcsíptem, nem éreztem nehézkesnek. Talán az elején éreztem egy kicsit modorosnak, de ezt hamar sikerült levetkőznöd. Nem hiszem, hogy ez hátráltatott volna az olvasásban. Ami viszont rettentően zavart, és végig jelen volt, az az igeidők váltakozása. Eddig nálad volt a legtöbb. A jelen és a múlt idő egyszerre volt jelen rengeteg mondatodban. Hogy csak néhányat említsek: „Talán zavarban van, és nem tudta”, „Én huszonhárom éves vagyok, és mégsem tudtam, hogyan is kellene elkezdenünk az ismerkedést” és ez bár nem egy mondaton belül volt, a legmorbidabb példája ennek, amikor Zach jelen időben tesz fel egy kérdést a halott anyjáról: „ Hogy képes erre az anyám?” Viszont olyan is volt, hogy dupla múlt időt használtál ott, ahol az egyik szó jelen idejű alakban lett volna helyes: "Finoman megrázta a vállam, és ahogy felé kaptam a tekintetem, akkor vettem észre, hogy a szája is mozgott" Az ilyen típusú hibák orvoslására a több béta alkalmazása megoldás lehet, mivel magadtól nyilvánvalóan nem vetted észre, és a bétádnak sem sikerült kiszúrnia.

Sajnos ezeken kívül is találtam még hibát, pl. egybeírás-különírásokat és szóismétléseket. Különösen a „még” és a „már” használatát vitted túlzásba. De olyan is volt, hogy alig néhány soron keresztül négy „Harryt” számláltam.

Erre így, bár tetszett a stílusod, csak öt pontot tudok adni.

Összességében:

Mint már az elején is írtam, vegyes érzésekkel viseltetem a történeted iránt. Az egész nagyon felemás, bizonyos szempontból jónak találtam, de tetszeni mégsem tetszett igazán. Nem éreztem elég intenzívnek, élettel telinek. A főszereplőt zseniálisan megalkottad, Mollyban sem találtam kivetnivalót, még a kneazel is tetszett, a karakterek közül egyedül Harry elhivatottsága volt túlzás. De a cselekmény kevés volt, mintha féltél volna velük játszani, és ez zavart. Szerintem sokkal jobb is lehetett volna. Ennyi nekem kevés volt.

Összességében hat pontot tudok neked adni.

További sok sikert kívánok!

Üdvözlettel,
Natara

Kedves Szerző!

Csapat és páros beépítése: csapatszinten ismét csak nincs mibe belekötni és nálam a páros is működött, úgyhogy meg is szavaznék gyorsan 5-5 pontot.

Kulcsok beépítése: Csikócsőrnek gyakorlatilag semmi szerepe nem volt azt leszámítva, hogy egy gyerekrajzra felkerült felirat formájában; a varázsigét már jobban használtad, az adott jelenetben tetszett is, de én még valami ennél is kreatívabbat vártam volna. 1-3 pont

Cselekmény és háttér: eltekintve attól, hogy a történet apropója egy temetésre való hazahívás volt, illetve, hogy két testvér egy évek óta tartó családi viszályt követően most találnak egymásra, nagyon kis laza hangulatot teremtettél, nem volt benne semmi nyomasztó. Még Zach viaskodása önmagával és szexuális beállítottságával sem döngölt a földbe, pedig slash műfajnál ezt az ütőkártyát nagyon jól ki lehet játszani. Nekem semmi bajom nincs az AU-val, eleve sokkal kötetlenebb így írni, mint Rowling-univerzumban, Te pedig érdekesen keverted ezt a két világot. 4-5 pont

Stílus és helyesírás: a magyartalan mondatok engem is zavartak, csak úgy, mint a nem egyeztetett igeidők egy mondaton belül, ezért itt le kellett vonnom. A stílusod laza volt és könnyed, olvastatta magát és nem kellett megerőltetnem magam, hogy megértselek. 4-4 pont

Összességében: nehéz lenne megfogalmaznom, hogy pontosan miatt nem sikerült megfognod, de a lényeg továbbra is csak lenne, hogy nem kapott el teljesen a történet. Az a helyzet, hogyha ezt a novellát mondjuk a Merengőn olvastam volna csak úgy önmagában, lehet, hogy jobb pontot adok neki, de itt vannak olyan történetek, amik egyszerűen jobban megszólítottak. 7 pont